Mezőkövesdi FC - DVSC (2022.08.22)

Mezőkövesdi FC – DVSC   4-2
Mezőkövesd – MSE Sporttelep
2022.08.22

Mivel a magyarországi otthon töltött időm már rég le volt fixálva augusztus végére, így a labdarúgó NBI sorsolásakor izgatottan figyeltem, ki jut nekem arra a két hétvégére, amikor Debrecenben leszek. A sorsolás után megerősödött bennem az a pesszimista gondolat, hogy ez bizony nem az én évem. Olyan sok szar borult a nyakamba idén (is), hogy ebből az áldatlan állapotból jó lett volna egy szurkolói rangadón kiordítani magam, vagy legalább egy jó túrát elém lökhetett volna az élet. Nem, nem így lett! Elsőnek mehettem Mezőkövesdre, majd a két hét koronájaként ott volt egy Felcsút elleni hazai. Próbálok nem panaszos hangot megütni, mert ugye olyan nincs, hogy „szar minden”, így gyors önvigasztalás következett, és már ott lebegett a lelki szemeim előtt egy kellemes nyári nap, egész napos fürdőzés, hideg sör, meleg lángos és tucatnyi negyven feletti cimbora, akikkel e remek túrát elképzeltük. Ugye, kezdett nem is olyan rosszul festeni ez az augusztusi vasárnap! Plusz Mezőkövesd nincs is messze és mégis csak jobb ide utazni, mint Paksra, vagy Felcsútra.  Aztán, hogy ne legyen ekkora az öröm, az MLSZ úgy döntött nem fér bele a tévének a meccs a tervezett vasárnapi közvetítésbe, így „tegyük azt át hétfőre” jelmondattal, már szervezhettük is át a „családi” programot. Szűk másfél héttel a meccskezdés előtt. Hát basszátok meg! Nem is azért, mert megoldja az ember, ha akarja, hanem azért, mert hihetetlen, hogy a béka segge alatt jegyzet NBI-es labdarúgómeccseket nem lehet kiírni napra pontosan előre, már a sorsolást követő héten!  Ez színtiszta amatőr viselkedés egy profinak kikiáltott bajnokságban. Hat meccs! Ennyi egy hétvége az NBI-ben! Ez nem fér bele a sportcsatornák műsoridejébe? Na, de ne panaszkodjunk, maradjunk pozitívak. Hétfő este lett a vasárnapból, így az egész napos program borult, de azért meló után kocsikkal, kisbuszokkal neki durálta magát a cívis had, hogy ott lehessen a csapat idei első győzelemmel kecsegtető meccsén. Én vállalva a sofőr szerepét három kistársammal ragyogó napsütésben indulva, szakadó esőben haladva, borult éggel a fejünk fölött érkeztünk meg Mezőkövesdre. Kezdés előtt kicsit „Mustárosan” leszakadtam, hogy eleget tegyek egy baráti találkának, ahol pár szó és egy elfogyasztott 0.0%-os málnás-rebarbarás „mialófasz” mellett, pár mondatban áttárgyaltuk a honi lelátói helyzetet, miközben a tévében néztük a Pécs – Diósgyőr gólzáporos rangadót. Köszönet a Matyóknak az újabb randevúért és a kapott ajándékokért.  

Innen a vendégszektor volt a cél, ahol már sorjázott a debreceni tábor és mire beértem, már szépen tele is volt a kijelölt rész emberekkel, drapikkal.  A hétfői nap ellenére igen szép számban keltünk útra a Hajdúságból, így a hangulat már az első perctől igen komolyan alakult, igazi futballérzés volt a vendégben. Azt kell mondjam, az elmúlt évek alatti hazalátogatásaimat figyelembe véve a legjobb hangulatú meccsnek ígérkezett ez a találkozó látva a társaság lelkesedését, intenzitását és hallva hangerejét. Szó se róla, magával ragadott és ez csak erősödött a vezető debreceni találatot követően. Aztán jött a fekete leves, a csapat görcsöt kapott, ami három hazai gólt jelentett még a szünet előtt, így az első félidei extázist felváltott a döbbenet, de nem a csend. Én nem feltétlen az eredmény miatt voltam szomorú, hanem azért mert egy hétfő este, idegenben kibaszottul jól muzsikáló debreceni tábort vágott ketté a csapat érthetetlen játéka. Mindentől függetlenül tovább űzte-hajtotta csapatát a piros-fehér drukkerhad, le a kalappal, főleg a központi mag előtt. Ekkor már csak halványan fordult meg a fejemben, hogy mi lett volna, ha mi rúgunk hármat? Bizonyára leszakadt volna az ég a vendégszektor felett, de most nem eső formájában. Sajnos nem így lett és a szünetre kicsit le is hangolódott a társaság, de aztán a másodikban a fiataloknak és az előénekesnek köszönhetően ismét pörögni kezdett mindenki, aminek lett eredménye, mert „Bárány bebaszta!”. Kár, hogy ez csak szépített az eredményen, mert egy újabb kövesdi találat el is döntötte a pontok sorsát. Mérhetetlenül csalódott voltam a csapat játékát látván, de ugyanígy volt ezzel az a több mint 200 debreceni fanatikus is, aki a kellemetlen időjárás és a hétközi időpont ellenére elkísérte a még nyeretlen Vasutast Mezőkövesdre. Ennek persze többen hangot is adtak a meccs után, volt, aki személyesen és nem épp irodalmi stílusban. A csapatnak a blama ellenére volt bátorsága kijönni a tábor elé, hogy ott, többnyire némán tűrje az osztást, amit a drukkerektől kaptak. A pár perces egyoldalú társalgás után szépen mindenki elszivárgott, majd a rövidke távnak köszönhetően gyorsan és csendesen hazaért.

Kép: Derencsényi István

Pár szóban a Mezőkövesd szurkolókról. Kis túlzással a debreceni részen is voltak annyian, mint a hazain, de amíg a piros-fehér rész egységes vendégtábor képét mutatta, addig a hazai oldalon az a „párszáz” szurkoló összevissza ült és többnyire szotyolázott, vagy borsodiasan szólva ropogtatta a makukát. Csak a meccs fontosabb jeleneteit (jelen esetben négy hazai gólt) reagálták le egy kis tapsikolás, meg „ihajcsuhaj” formájában. A hazai Matyó B-közép nem éppen az ultrastílus megtestesítője, de jártam erre kupameccsen abban az időben, amikor még nem ment ennyire a szekér a Kövesdnek és az öregek bizony már akkor is szurkoltak síppal, dobbal, kereplővel (talán még nádi hegedű is volt náluk) és az azóta is mindig kikerülő kis transzparensükkel. Szóval emelem kalapom eme társaság előtt, akik hétről-hétre ott vannak és a maguk szintjén megteszik azt, amit ők szurkolásnak neveznek. Egyben sajnálatos a tény, hogy pár tiszavirág életű próbálkozáson kívül a fiatalabb generáció eddig nem tudott maradandót alkotni. 

A meccsen volt egy számomra érdekes dolog is. Nevezetesen a hazai oldalon, mindenkitől elkülönülve kikerült egy DAC 1904 lepedő, aminek a miértjét nem sikerült kiderítenem. Eddig csak arra jutottam, hogy egyezik a két csapat színe, de ezen kívül sose hallottam, hogy a dunaszerdahelyi drukkerek egyfajta érdeklődést mutatnának a mezőkövesdi labdarúgás iránt.

hancsi78