Szívtiprók Ultras Debrecen
1994–2024
Sálak
Harminc év nagy idő. Az ilyen jeles jubileumok alkalmával az ember górcső alá veszi, hogy mit is tudott felmutatni három évtized alatt. Egy szurkolói csoport életében ez az idő hatványozottan figyelemre méltó, hisz ennyi időt aktív csoportként együtt tölteni és megélni óriási tett. Most ezt a harminc évet a sálak frontjáról közelíteném meg, bemutatva úgy a Szívtiprók Ultras Debrecen csoportját, ahogy arra eddig még nem került sor.
Elöljáróban leszögezném, hogy ebben a bemutatóban csak azok a sálak szerepelnek, amit a csoport saját magának adott ki. A társaság egykori közvetlen utánpótlásának számító brigádok, vagy később beolvasztott galerik nyakbavalói nem szerepelnek a listán, mint ahogy a csoporthoz tartozó, ám a szebbik nemet képviselő Vadmacskák és Sziporkák sáljai sem. A három évtized alatt a SZUD nemcsak magára, hanem közvetlen környezetére is gondolt, így a tábor tagjainak is folyamatosan készültek az Ultras Debrecen-ereklyék, de itt fontos megjegyezni, hogy ezek a nyakbavalók nem a csoport hivatalos sáljai, és ezek adott időben a csoporton kívüliek számára is elérhetőek voltak.
A hivatalos, csoportnak készített sálak mellett baráti vonalon is készült pár sál ajándékba a Boys Bielefeld tagjainak. Az évek alatt készültek olyan SZUD-sálak is, amelyek vagy teljesen egyediek voltak, ám felkerülhetett rájuk a Szívtiprók felirat, vagy olyan egyedi elképzelések alapján és változatokban készültek, amik nem tették őket hivatalossá, mégiscsak a Szívtiprók nevet hordozzák.
A lista képanyaga ugyan nem teljes, de írásos formában megpróbáltam megemlíteni a nálam nem fellelhető változatokat is. Ennek ellenére lehetnek olyan darabok, amikről én sem tudok, hisz a kilencvenes évek kézi gyártása lehetővé tette, hogy valaki „suttyomban” is készítsen magának egy-egy darabot vagy változatot.
Hivatalosan 18 féle sál készült a csoportnak, viszont ezek változatait is figyelembe véve olyan 30 különféle variáció van. Ezeken kívül tucatnyi – egyedi elképzelés alapján készített – selyem és kötött felvarrós változat őrzi még a csoport nevét. Ezek összeszámolása lehetetlen. Baráti vonalon két hivatalosnak mondható, ajándékba adott és egy felvarrós változat köszön vissza, mindhárom a SZUD-Boys Bielefeld barátságnak állít emléket.
1.
1994 (4 db)
A Szívtiprók Ultras Debrecen csoportjához köthető első sál egyoldalas, sárga-kék nyakbavaló, amin az Ultras DSI felirat szerepel. Aki nem ismeri a csoport történetét, annak érdekes lehet a név és a színkombináció. Speciálisan nekik itt egy kis történelmi gyorstalpaló, hogy miért is alakult így. A csoport 1994 októberében jött létre az NBI-ben szereplő Debreceni SI férfi kosárlabdacsapatának támogatására, Ultras DSI néven. Viszont ezen a néven csak a kosarasok találkozóin jelent meg a társaság, a DVSC foci- és kézilabdameccsein a Red Territoryállományában ment a szurkolás. Az UDSI csoportját ekkoriban mindössze négy fő alkotta (akik egyben az alapítók is voltak), így a sálak száma is 4 darabban merült ki. Ezek között minimális eltérések mutatkoztak ugyan, de alapjaiban teljesen egyformáknak voltak tekinthetők. Ezt az alapsálat Szöszinek köszönhetem, és amikor megkaptam kilencven valahányban, akkor határoztam el, hogy megpróbálom összeszedni az összes debreceni sálat, amit valaha csináltak vagy készíteni fognak. Ez persze lehetetlennek tűnő küldetés, azonban azért erre már alapozhattam.
2.
1996 (4+1 db)
A következő sálra két évet kellett várni, és ismét csak 4 darab készült belőle, hisz a csoport létszáma nem nőtt. Ennek azon egyszerű oka volt, hogy a négy jóbarát csak kosármeccseken használta az időközben Szívtiprókra – egy nagyon rövid ideig Heartbreakers néven is futott a társaság, de ezt a titulust sem sál, sem zászló nem őrzi – változtatott nevet és transzparenst. A DVSC meccsein továbbra is az anyacsoportnak számító Red Territoryban tevékenykedett. A sál is ezt a kettősséget szimbolizálta, miután mind a két csoport neve szerepelt rajta. Ez a későbbiekben annyiban módosult, hogy a Szívtiprók Debrecen önálló csoporttá válásával a Territory részre felkerült az „ex” felirat. A sál érdekessége volt még, hogy kézzel volt festve, és az egyik alapító (Pethe Tomi) kis kézműves manufaktúrájában készült. A négy „stóla” annyiban különbözött, hogy felkerült rá a csoport négy alapító tagjának (Saca, Szöszi, Komcsi, Pethe) a beceneve is. Én a „sacás” verziót őrzöm, lévén, hogy tőle kaptam meg a nyakbavalót.
Az előző sálnak volt egy továbbfejlesztett változata, szintén a négy alapító számára (már aki kért belőle), azon a Territory szöveg helyett a másik oldalára egy teljesen egyedi felirat került – jelen esetben a Saca from Hell –, de megtartotta a piros-fehér színeket. Ezen variációból mindössze egy darab készült – a többiek nem éltek a lehetőséggel – Saca számára, és én ezt őrzöm az utókornak.
3.
1996–1997 (34+1 db)
Az 1996-tól önállóvá vált Szívtiprók bővítette a taglétszámot, így indokolttá vált egy saját sál elkészítése. Ez alapjaiban megegyezett a Szívtiprók-Territory közös sállal, csak a „terítősök” helyett a Debrecen felirat szerepelt rajta, és ez már teljesen fekete-fehér volt. A színválasztás onnan jött, hogy a csoport nemcsak DVSC mellett kötelezte el magát, hanem támogatott minden komolyabb debreceni csapatsportot. Első körben 14 darab készült belőle, majd nemsokára újabb 20, így összesen 34. Ugyanaz volt az eljárás mindegyiknél. Kézzel varrt és festett volt, valamennyi Pethe Tomi által. Mind a 34 példány egyforma volt, mondhatni, ez volt a csoport első kézzel festett sorozatgyártása. Itt is volt azért egy különleges változat, amit Tomi saját magának készített el, de azt nem én őrzöm. Az a sál is megegyezik alapjaiban a többivel, ám a Debrecen felirat fele fekete hátteret és fehér betűket kapott, plusz minimális piros díszítést.
4.
1998 (1 db)
Miután 1998-ban a Szívtiprók magába olvasztotta a kisebb debreceni csoportokat és felvette a piros-fehér színeket, valamint az ultrast a nevébe, sálfronton is változásokra volt szükség. Az alapeljárás maradt, azaz továbbra is kézzel volt festve a selyem nyakbavaló, de két irányba indult meg a tervezés és a próbafestés, majd egyszerre lett a csoport elé tárva. A kettőből csak egyet gyártottak sorozatban, viszont ebből csupán ez az egyetlen verzió maradt ránk, lévén mindenki a másikból kért.
5.
1998 –2001 (25-30 db)
Az előző sállal egyszerre került ki és továbbra is Pethe Tomi volt az alkotó. Mivel a csoport minden tagja ezt a változatot választotta az előző ellenében, ez lett piros-fehér színben az első hivatalos csoportnyakbavaló. A festésére nem egyszerre került sor, hanem bő három év alatt készültek el ezek a selyemsálak. A művelet egyszerű volt, aki szeretett volna belőle a csoportból, az egyszerűen megcsináltatta magának. Érdekessége volt, hogy minden sál különbözött, ám a Szívtiprók-rész ugyanaz maradt rajta. Viszont a másik oldalán a felirat, a kiegészítők a sálvégeken, a rojt színe – azok már teljesen eltérőek voltak, a „megrendelő” ízlésének megfelelően. Akadt pár darab, amelyen nem maradt fehér a háttér, hanem pirosas, bordós színezetet kapott, de ezekben a változatokban is ugyanaz maradt a Szívtiprók felirat. Csak 5 darab teljesen egyforma készült, ezeket a csoport ajándékba adta az akkori baráti táboroknak és a levelezési partnernek. A pontos darabszámot lehetetlen megmondani (Pethe sajnos nem vezetett róla statisztikát), ám olyan 25-35 darab készülhetett belőle. Én ebből kettőt őrzök, az egyik a sajátom, míg a másikat Zé Norbi barátom bízta rám.
6.
1998–1999 (6-8 db)
Az előző két sállal közel azonos időben került „piacra” egy szintén kézzel festett selyem, viszont ezt egy új alkotónak, Harangi Iminek (alias Micike) köszönhetjük. Ebből nem készült irdatlan mennyiség, mindössze 7-8 darabról tudok, és ennek a fele kikerült a bielefeldi barátokhoz.
7.
2002–2003 (40+20 db)
2002-ben jött le a gyártósorról a SZUD első, nem kézzel festett vagy kötött sálja, amely egyben a legnagyobb számú ereklyét hozta el a csoport életében. Ekkor volt létszámilag is toppon a brigád, így a Komcsi által megálmodott selyemből negyven darab lett elkészítve. A csoport tagjain kívül pár darabot kaptak a barátok is, de külsősök nem. Minőségben ez lett a legjobb, és ebben festett a legegységesebben a csoport.
Az előző sál továbbfejlesztett változatából mindössze húsz készült, és ebből azok kaptak, akik kértek egyet pluszban a csoportból, illetve azok, akiknek nem jutott valami oknál fogva az előzőből.
8.
2004 (40 db)
A 10. szülinapra egy szolidabb változattal állt elő a csoport, amely csíkos, kötött, kétoldalas nyakbavalón először szerepelt hímzés. Az egyik oldalon a csoport új címere (ami az előző selymen is megjelent már), míg a másik oldalon a jubileumi évszám szerepelt. A sál kialakítását nagyban befolyásolta, hogy Brugge-be menet pár idősebb tag jelezte, hogy nem lehetne-e most valami szolidabb kivitelezésű sállal előrukkolni a sok szélsőséges jelképet tartalmazó előző változat után. A sálból negyven darab készült, csak a csoport tagjai számára, illetve pár került ki baráti táboroknak.
9.
2005 (40+4 db)
2005-ben lett lekötve ez a sál, csak a csoport tagjainak. Az előző szolidabb változat után itt már újra találkozhatunk a szélsőséges jelképekkel, immár teljesen kötött változatban. Az egyik legnépszerűbb sálja volt a csoportnak. Igazi téli nyakbavaló. A standard 40-es darabszám lett lekötve, ebből jutott pár a baráti brigádoknak ajándékba is.
Az előzővel megegyező (csak háttérszínben különbözik), csak próbaként készült belőle 4 darab. Mivel a másik lett a csoport hivatalos sálja, ebből maradt a négy darabos próbaváltozat.
10.
2006 (16 db)
2006-ban jött az újabb kétoldalas, kötött változat, amely szintén csupán a csoport tagjainak készült. Az előzőekkel ellentétben itt az volt a különbség, hogy nem kapott belőle mindenki, csak az, aki kért és rendelt magának előre. Ennek alapján ebből a Szívtiprók Army változatból mindössze 16 lett legyártva, az előző változathoz hasonlóan szélsőséges jelképekkel a végein.
11.
2007 (20 db)
Már alapjaiban is eléggé jobboldalira sikeredett a 2007-ben legyártott sál, amelyből 20 darab készült, csak a csoport számára. Nem ez lett a csoport legnépszerűbb sálja, pedig két szép hímzés is felkerült a végére.
12.
2009 (20 db)
2009-ben volt a csoport 15 éves, akkor készült el ez a sál, ami az előzőhöz hasonlóan, már alapjaiban elég szélsőségesnek számított. A csoport akkori aktív tagjainak készült. Mindössze 20 jött le a gyártósorról.
13.
2009 (32 db)
Szintén a 15 éves jubileumra készült ez az egyszerű csíkos sál, amit a csoport közelében tevékenykedő fiatalok, vagy a kicsit háttérbe húzódó csoporttagok kaptak meg ajándékba, illetve azon aktív emberek, akik szerettek volna ebből is. A csoport legegyszerűbb sálja és egyben az első, amit megkaphattak olyan debreceni szurkolók, akik nem voltak hivatalosan a csoport tagjai, viszont sokat tettek a közösségért. 32 darab van belőle.
14.
2011 (16+4+4+4 db)
2011-ben készült a csoport újabb kötött-hímzett nyakbavalója, amely az előzőknél sokkal szolidabb elemeket tartalmazott. Érdekessége, hogy az akkori aktív három szekció (Nagyvárad, Hódmezővásárhely, Budapest) külön-külön is kapott belőle, feltüntetve rajta a városa nevét. Az alapverzióból 16 készült csak a csoport tagjainak, míg a szekciókéból 4-4-4 darab, azaz összesen 38.
15.
2012 (8 db)
2012-ben a csoport akkori egyik idegenbeli zászlójának és pólójának mintájára egy sál is leköttetett, de csak előrendelés útján lehetett beszerezni. Ennek köszönhetően, mindössze 8 darab készült belőle.
16.
2012 (8+4+8 db)
2012-ben egy másik sálból is lehetett rendelni a csoport tagjainak és ebből is 8 lett leköttetve első körben. Itt aztán történt egy kis gikszer, és négy darabnak a hátulja kapott egy fehéres csíkot, ami így plusz „selejtet” jelentett, de aki szerette volna, az elvihette a gyűjteményébe. Ezzel viszont még nem volt vége a változatoknak, mert újabb rendelések után a következő nyolc más rojttal jött ki, így azok ismét egy változatot jelentettek, azaz egy típus, három változat – összesen 20 sál.
17.
2014 (20+20 db)
2014-ben a csoport 20. szülinapjára jött le ez a kötött és selyem változat, amelyek kaptak egy narancsos beütést. A két sál alaptervezetében ugyanaz, csak a sál anyaga és színárnyalata más. Ez volt az utolsó sál, amit Komcsi a csoportnak készíttetett. 20-20 darab lett legyártva belőle, csak a csoport tagjainak.
18.
2019 (30+20 db)
A 2019-es jubileumra készült el a következő sál, ami stílusában és anyagában is teljesen eltér a korábbi változatoktól, ráadásul ez volt a csoport első sálja, amiből nemcsak a csoport kaphatott, hanem külsősök, a debreceni tábor tagjai vagy épp a gyűjtők is. 30 + 20 darab készült belőle. A mai napig ez az utolsó hivatalos Szívtiprók Ultras Debrecen-sál.
Baráti vonalon 2001-ben született meg az első sál egy szimpla fekete sál+felvarró kombóval. A Boys Bielefeld csoportjával 1999-ben kezdődött a barátság levélváltás formájában, majd a wolfsburgi kupameccsünk után – ahol már volt személyes találkozó is – intenzívebb lett a kontakt, de 2001-ig nem volt nyílt és hivatalos. 2001-ben viszont végleg elkötelezte magát a két csoport a másik irányába, amit elsőnek egy közös felvarró jelképezett, amiből néhány felkerült ugyan szimpla fekete sálakra, de hivatalosan nem ez volt az első közös nyakbavalónk.
A SZUD és a Boys Bielefeld első hivatalos barátságsálja 2006-ban lett legyártva karácsonyi ajándékként a Boys Bielefeld tagjainak, de néhány maradt Debrecenben is. Első körben 24 darab készült belőle, majd 2014-ben újabb 4 darab lett legyártva azon tagoknak, akiknek nem jutott az első eresztésből, viszont szerettek volna belőle egyet.
A két csoport 25 éves barátságát ünnepelendő készítette a debreceni oldal ajándékba a bielefeldi srácoknak. A SZUD-Boys-vonal mellett, amelyből 30 lett előállítva, ugyanezen elképzelés alapján, de más jelképekkel készült 70 darab sima Debrecen-Bielefeld feliratú is.
A nem hivatalos sálak közül az elsők között volt ez a darab, ahol Tonyo gondolta úgy 1997-ben, hogy a Torinóba igazoló debreceni ikon, Sándor Tamás tiszteletére csináltat egy selyemsálat, amire a Szívtiprók felirat is felkerült. Emiatt bekerült ez a darab a nem hivatalos SZUD-sálak közé, egyfajta kuriózumként. A „stólát” pár éve nekem ajándékozta Krisztián, így én őrzöm tovább az utókornak.
A kétezres évek elején Big hozott egy kötött, piros-fekete-fehér csíkos sálat Budapestről, ami akkor újdonságnak hatott és sokunk tetszését elnyerte. Ennek alapján Komcsi megálmodott pár csíkos mintázatot, majd ezeket egy „nénivel” kézzel leköttette. Közben a SZUD tagjainak készült piros szegélyes háromszög alakú felvarró, amelyekből igény esetén kerülhetett fel ezekre a sálakra. Én két ilyen csíkos sálra varrattam fel Szívtiprók felvarrót, de rajtam kívül még éltek mások is ezzel a technikával, de 5-6 darabnál így sincs több belőle, ráadásul két egyformát nem is találni. Ugyanekkor készült tucatnyi más változat Ultras Debrecen felvarróval, ami viszont mindenki számára elérhető volt.
Az előző sál továbbfejlesztett változata 2005-ből. Kétfajta, géppel köttetett csíkos sál, a végén új (de a régivel megegyező) piros szegélyes SZUD felvarróval. Pár darab készült csak belőlük csupán a tagok részére, egyéni rendelés alapján.
2006-ban kicsit változott a piros alapú csíkos sál színe, de ami fontosabb, hogy az előzővel majdnem megegyező, de új köntösbe – fehér szegélyt kapott, és nagyobb is lett valamivel –bújtatott SZUD-felvarró került a végeire. Ezekből is csak pár darab készült ebben a formában.
2008-ban új lett a sálminta és a felvarró is. Ez már teljesen egyéni kivitelezés volt.
2012-ben jött az újabb csíkos sál- és felvarró-kombináció. Szintén egyedi elgondolás és kivitelezés.
2015-ben, Komcsi elvesztése után készült két emléksál, de nem hivatalos formában. Ebből az egyiken a csoport neve és emblémája is megtalálható. Mindössze pár darab jött ki belőle. Az első és egyetlen olyan sál, amit nem a csoport tagjai készítettek, azonban mégis hozzánk tartozik.
Nagyjából ennyi sál az, ami a Szívtiprók Ultras Debrecen csoportjához köthető szorosan, vagy kicsit lazábban. Ahogy írtam a bevezetőben, ennél azért kicsivel tágabb a repertoár, viszont minden egyes darabról én sem tudhatok. A korai, kézzel festett selyemsálak minden változatának beszerzése például lehetetlen küldetés, még fényképes változatban is. Amiről még tudok, hogy ebben az időszakban a csoport első bébijének készült egy sál „SZUD Töki” felirattal, ám erről egyelőre sajnos még fényképem sincs.
Az egyetemes sálgyűjtögetésem továbbra is folytatódik. A prioritás is marad. A hiányzó debreceni darabokat próbálom összeszedegetni, amiben nagy segítségemre vagytok ti, barátok, ismerősök, családtagok. Hála nektek, akik lehetővé tettétek és teszitek, hogy mindez ne csak az én személyes gyűjteményem legyen, hanem a ti örökségetek is. Még egyszer köszönöm!
hancsi78
