ZTE on tour Debrecen

 

Zalaegerszeg on tour Debrecen

Az első írásos emlékek az 1971-72-es szezonból származnak, mármint ami a zalaegerszegi szurkolók debreceni fellépéseit illeti. Akkor feljutásra volt esélyes a Zete és jelentős számú egerszegi drukker érkezett a Vágóhíd utcai stadionba, ahol sportszerűen végigszurkolták a meccset. A nyolcvanas években az NBI-ben többször is játszott egymás ellen a két brigád, de számottevő zalai drukkerről egyszer sem szólt a fáma, kivéve az 1991-es osztályozót, melyet sikerrel vívtak meg.

 Az új időszámítás a kilencvenes évek közepén kezdődött a két szurkolótábor életében, mert 1994-ben ismét feljutott a Zete az első osztályba, ahol már egy éve a DVSC is szerepelt.  Az első évben nem érkeztek sokan nyugatról, így mondhatni értékelhetetlen volt a fellépésük.

A következő évad elején hazai pályán bezsebelték a Wrong Side drapiját, ami pontot tett az amúgy, addig semlegesnek nevezhető kapcsolatra. Igaz, a drapi elvesztése nélkül is szidta már egymást a két fél, ami főleg annak volt köszönhető, hogy a zalaiak jó kapcsolatba kerültek a Ferencváros táborával, akiket Debrecenben egyre nagyobb utálat övezett. A zalai események ellenére a visszavágóra csak szimpla zetések érkeztek a Hajdúságba, mindenféle szervezett szurkolói kötődés nélkül, így esély sem maradt a hazaiaknak a visszavágásra.

1996-1997-es szezonban még a hazai meccsen sem jelentek meg szervezetten, így nem csoda, ha a debreceni vendéget is teljesen üresen hagyták.

1997 szeptemberében törték meg az átkot. Egy tömött nagy busszal érkeztek Debrecenbe és magukkal hozták a pár évvel ezelőtt begyűjtött WS lepedőt. A vendégszektor elfoglalása közben az útleveleiket lobogtatták és az „Ázsia, Ázsia!” rigmust skandálták. Közben megszaggatták a debreceniek lepedőjét és hevenyészve rádobták az Armada ’93 és Brigade della Morte molinókra. A szurkolást csak az első félidőben erőltették, majd a mellettük lévő hazaiakkal hergelték egymást. A komolyabbra forduló szóváltás miatt a rendezőknek kellett beavatkozni, majd a rendőrség is megérkezett. Ezt a ziccert kihasználva, a hazai sárga mellényesek a kerítésen hagyott WS drapit visszadobták a jogos tulajdonosaiknak és a fáma arról is szólt, hogy a BA93 drapijának egy része is a hazaiakhoz került, de ez egy eddig még meg nem erősített pletyka maradt. A további komolyabb rendzavarás elkerülése végett a rendőrök a buszra terelték a zalaiakat, majd gyorsan kikísérték őket a városból. 

A következő év tavaszán újra utaztak Debrecenbe és a 80 fős létszámuk nagyon jónak számított a városuktól 450 kilométerre. A meccs előtt egy órával már a stadion körül szállingóztak és meghajtottak pár kisebb debreceni csoportot, amivel a rendőrség figyelmét hamar felkeltették. A kerítésre az Armada és BDM lepedők kerültek és egy 10 perces intenzív szurkolás után teljesen elcsendesedtek. A hazai oldallal meglepetésre csak minimális párbeszéd zajlott. 

Kép: 3. Félidő

A következő évben véget ért a jó sorozatuk és nagy meglepetésre senki nem jött nyugatról.

Csak úgy, mint a következő évad alapszakasz meccsére, amikor szintén üresen maradt a vendégszektor. A sikeres kvalifikáció után egy osztályban maradt a két csapat és két kocsival jelentek meg az Armada Ultras fiatal tagjai. Sok vizet nem zavartak. Szinte nem is szurkoltak, csak bőrig áztak a fedetlen szektorban.

A 2001-2002-es szezon háromfordulós alapszakaszt hozott (Az MLSZ már akkor sem volt eszénél!) és kétszer az egerszegiek jöttek Debrecenbe. Az elsőn a fiatal ultrák egy dobot vetettek be és szépen feldíszítették a vendéget.  A szektoruk viszont tele volt szimpla drukkerekkel (köztük debreceniekkel is), így elég nehéz volt megállapítani, hogy mennyien jöttek ténylegesen Zalaegerszegről. Ez a szám valahol 40 és 60 között lehetett. 

A másodikon kiütéssel győztek a pályán, amit ők félmeztelenül tomboltak végig, de most csak 30-an voltak  szektorukban, viszont biztosra állíthatom, hogy ott mindenki a kék-fehéreknek szorított. A rájátszásban külön osztályba került a két csapat így nem találkoztak. A DVSC a kiesés ellen küzdött, míg a Zalaegerszegi Torna Egylet begyűjtötte története első és eddig egyetlen magyar bajnoki címét.

A következő esztendőben 25-en érkeztek az alapszakaszban, a nemzetközi kupa árnyékában. Ha már elutaztak szurkoltak egy keveset, majd nyugodtan távoztak. A rájátszásban most helyet cserélt a két csapat, így ismét nem találkoztak.

A  Debrecenben rendezett téli teremtorna döntőre viszont betoppant 30 Armada harcos egyen pulóverben.  A jó megjelenést egy kis szurkolás kísérte, megtalálták egy csöppet a szombathelyieket és a hazaiakat, majd az elvesztett elődöntő után hazafelé vették az irányt.

Kép: 3. Félidő

Az újabb debreceni fellépésre mindössze 6 vendégszurkoló érkezett a következő szezonban, de drapit nem hoztak magukkal, mint ahogy szurkolni se volt erejük. A rájátszásban ismét elkerülte egymást a két gárda, így ebben az évadban csak egyszer kellett (volna) utaznia Debrecenbe az Armadának.

2005-re a pár éve még bajnok ZTE csapata a csőd közelébe került, de a szurkolók előtt most nem volt akadály. A lehetetlen időpont ellenére húszan megjelentek Debrecenben az Armada és az Azzuro Avanguardia lepedőikkel és 4-5 Fradista cimborával. A meccsen szurkolgattak, majd a forgóreklámmal akadt gondjuk, mert az nemes egyszerűséggel bekeblezte a lepedőjüket. Később  a vezetőség elleni tiltakozásuk jeléül megfordították a transzparenseiket, majd megtapsolták volna a csapatukat is, de azok nem mentek ki eléjük. A hazaiakkal amolyan semleges viszonyba kerültek, így nem kereste komolyabban egymás társaságát a két fél.

Mivel a csődtől megmenekültek, a következő szezonban harminc kék-fehér érkezett az Armada, Amici, Angels lepedőkkel és 8-10 kisebb, csíkos lengetőssel operálva végig szurkolták a találkozót, ami így az egyik leghangulatosabb fellépésük lett Debrecenben. A kerítésen feltűnt egy "Öcsi Örök" kiírásuk, amely a távozó legenda előtt tisztelgett.

A következő évben megfejelték az előző évi remek szereplésüket és kb. negyven fővel, a már látott 8-10 csíkos lengetőssel kellőképpen felpörögtek a találkozóra. A kerítésre a megszokott zegi lepedők kerültek ki, de most feltűnt pár skót is a soraikban, illetve egy fiatalok alkotta brigád, a Fighters is transzparenssel jelentkezett. A hazaiakkal csak szóváltás volt és ennél nem is lett mérgesebb a viszony ezen a napon.

2008-2009-ben szintén jó létszámban érkeztek, de ezúttal több volt az öreg, kipróbált harcos a soraikban, így pár kisebb lengetős ide, megafon oda, a szurkolásuk eléggé akadozott. A hazaiakkal továbbra sem volt semmi a meccs alatt, de a felügyelet nélkül kifelé gördülő buszukra rácsaptak a debreceni legények. A leszállással akadtak gondok, így a komolyabb összecsapás helyett a rendőrök jelentek meg és álltak a felek közé. A zegiek elkövették azt a hibát, hogy nekifordultak a rendőröknek, így sok tagjukat bilincsbe verve vitték be a kapitányságra. 

Talán az előző év eseményeinek hatására, vagy csak egyszerűen a fásultság miatt, hosszú évek után az Armada nem jelent meg Debrecenben, helyettük az Ultras Zalaegerszeg 5 tagja érkezett egy kisebb lepedővel, de másra nem futotta.

2010-re duplázták ezt a számot, de sajnos bő 20 perccel később érkeztek a meccsre mint azt kellett volna. Pedig a hazaiak készültek rájuk, lévén egy héttel korábban Szabolcsból hazafelé tartottak, amikor „bevették” a Hódost. Joggal feltételezték tehát a Debreceniek, hogy ez amolyan előszele lehet a mostani fellépésnek, de sajnos nem így lett, így a móka elmaradt.

A következő évben ismét a stabilnak számító 10 fős UZ érkezett Debrecenbe, de most voltak szimpla szurkolók is a vendégben, így a létszámuk magasabb lett a vártnál. 

Kép: Hajdú Online

2012-ben nem sok esélyük volt a bennmaradásra, de ennek ellenére egy mikrobusznyi Ultras tag csak elutazott Debrecenben. A drapijuk kitétele mellett néha még szurkolgattak is, de a hazaiakkal nem volt említésre méltó párbeszédük. Az események ekkoriban amúgy is a zalai megyeszékhelyre tevődtek át.

Sajnos a Loki – Zete rivalizálásnak 2012-ben vége szakadt egy hosszabb időre, mert többévnyi közös bajnokságban való részvétel után a kék-fehérek meglepő könnyedséggel estek ki a második vonalba, ahol többnyire az élmezőnyben végeztek, de 2018-ban a kiesés szele is megérintette őket. Ettől úgy megijedtek Zalaegerszegen, hogy a következő évben bajnokcsapatot fabrikáltak, ami azt jelentette, hogy hosszú idő után újra Debrecenben volt vizitjük.

2019 augusztusában egy kisbusszal és pár kocsival érkeztek az új nagyerdei stadionba, de a belépőjük csendes volt, ami fura annak tükrében, hogy egy héttel korábban a mezőkövesdi vendégben végig a cíviseket szidták. A hatalmas vendégszektorban elveszet az UZ 20 fője és zászlója, de azért néha hallhatóak voltak a mindenki számára az oly ismert "Zeg-Zeg-Zeg Zalaegerszeg" rigmus párszori elskandálása közben. A meccs után csendesen próbáltak eltűnni, de belefutottak egy nagyobb debreceni magba, így szapora lett a vége. 

A tavaszi harmadik fordulóban a beinduló világjárvány miatt zártkaput rendelt el az MLSZ, így nem tudtak utazni a kék-fehérek. A csapatuk tök utolsóként, új edzővel ezen a találkozón éledt újjá és sima győzelmük után a bennmaradást is kivívták, viszont a DVSC innen meg sem állt az NBII-ig, így a tavalyi esztendőben már ismét nem 'írtak ki" DVSC - ZTE párosítást, kérdés, hogy abban a lehetetlen helyzetben ez számított e egyáltalán.

2021 augusztusában a visszakerülő Debreceni Vasutas ellen mindössze tucatnyian utaztak Zalaegerszegről, de pár sál és pólón kívül semmi nem mutatta, hogy honnan érkeztek, azaz a szervezett csoportok nem tették tiszteletüket és nem tették ki vásznaikat. Viszont két bátor fiatal fittyet hányva az ellenséges viszonyra felségjeleikkel körbesétálták a stadiont. Tisztelet nekik!

Ezzel zárult az eddigi DVSC - ZTE fellépés zalai szempontból. Néha színes volt, néha egyhangú, de ne legyünk telhetetlenek, ilyen a futball és ilyen a lelátó.

hancsi78

Képek: Sándor Mihály / Dihen Tibor / Derencsényi István / Sándor Judit / Fehér Tamás / Ultras Debrecen / Ultras Zalaegerszeg / Armada '93 / 3. Félidő / Hajdú Online