Vasas on tour Debrecen 1990-2026
A szervezett szurkolás közvetlen kialakulása előtt a fővárosi öt nagycsapat közül a Vasasnak körülbelül annyira nem volt már "respektje" Debrecenben mint az MTK csapatának, így amikor még divat volt egy budapesti nagyot is szeretni vidéken, a Hajdúságban bizony nem a Vasas volt a kedvenc. Persze ez csak a kilencvenes éveke előtti évtizedre igaz, mert korábban, amikor ment a Vasas szekere (hatvanas, hetvenes években) akkor Debrecenben is többen kedvelték az angyalföldi gárdát, de az én korosztályom már szinte csak a három nagyból válogatott magának favoritot. Ebben az időszakban ('80-'90) egyre komolyabb ellentétek kezdtek kialakulni egyes rivalizáló felek között és a korábbi kerületi, városi, megyei, regionális, vallási, szakszervezeti stb. szembenállások mellett a bajnoki címekért folytatott és éveken át tartó küzdelmek is egyre komolyabb ellentéteket és feszültségeket szültek. Ennek köszönhetően alakult ki egy komoly ellenségeskedés a Vasas és Debreceni VSC szurkolók között női kézilabda meccseken, amely 1993-tól átterjed a stadionba is.
Korábban nem volt nagy visszhangja egy-egy Vasas - DVSC (DMVSC) meccsnek a Fáy vagy épp a Vágóhíd utcában, meg eleve 1991-ben ki is esett a DVSC az NBI-ből, azaz két évig nem is volt találka labdarúgó meccseken. A sportcsarnokban azért tovább forrtak az indulatok főleg a budapesti találkozókon voltak komoly csaták a lelátón és az utcán. Debrecenben kevésbé volt éles ez a rivalizálás, mert az angyalföldiek nem nagyon utaztak le vidékre akkoriban. Aztán, 1993-ban visszajutott a Lokomotív a labdarúgás elitjébe és nem volt kérdés, hogy a Vasas itt is elsődleges ellenfélé lép elő debreceni szurkolók szemében, de ugyanígy gondolták a XIII. kerületben is, amelyet mi sem jelzett jobban, mint az ő kezdeményezésükre alakult meg az Anti Red Front DVSC csoportja, amely nem csak zászlóban, hanem matricákban és a békéscsabai és nyíregyházi szurkolókkal való közös meccsre menetelben nyilvánult meg a piros-fehérek ellen. A groteszk az egészben, hogy a fővárosi meccsen vagy épp a Viharsarokban még csak-csak, de a DVSC - Vasas meccsen egyszer sem került ki az Anti Red Front DVSC transzparens. A foci miatt a csarnokban egyre halványabb lett a rivalizálás, mely annak is köszönhető, hogy a Vasas női kézilabdacsapata és szurkolótábora is meggyengült a kilencvenes évek közepére, így a fedettben csak néha-néha volt valami a Fáy utcában, Debrecenben meg semmi, hisz Vasas szurkolók szervezetten innentől egyszer sem érkeztek a Hódosba.
Az előzmények tehát megvoltak, a Debreceni Vasutas labdarúgói is visszakapaszkodott az NB I-be, így kezdetét vehette a most lajstromozott angyalföldi vizitek sora a Cívisvárosban.
Az első ilyen túrára 1993 szeptember közepén került sor, de hiába a megalakuló piros-kék szurkolói csoportok, mint a Vasas Pirates, a Tripolis Force, vagy az Anti Red Front DVSC, az Oláh Gábor utcába egyetlen zászló nélkül érkeztek, mintegy negyvenen. A jelenlétüket a vezető góljuk után árulták el, amikor is egy emberként ugrottak fel a és ünnepelték a találatukat, de ezen kívül másra nem futotta részükről. Mivel csak ennyien érkeztek a teljes vendégszektort megnyitották a hazaiak előtt, ütköző szektor meg nem is volt még abban az időben.
1994-ben ismét ősszel érkeztek és ekkor egy kis szimpla piros-kék zászló mellett egy brit lobogót is a kerítésre tettek a meccs kezdetére, majd erősítették soraikat, igaz kicsit késve, de befutott a Tripolis Force egysége. Viszont velük együtt sem voltak többen harminc főnél a vendégszektorban. A meccset ülve és néma csendben nézték végig, majd miután Hartmann játékvezető egy berepülő szotyis zacskó miatt félbeszakította a meccset gyorsan szedelőzködtek és távoztak a városból, mielőtt a debreceni népharag őket is elérte volna.
1996-ban májusban érkeztek mintegy 70-en, a Vasas Pirates és a Vasas el Major Mezőtúr zászlókkal, de hátra kitettek egy szimpla piros-kék szabdalású drapit is. Velük volt pár szabolcsi Szpari-drukker, de az ő jelenlétüket csak sáljaik jelezték, transzparenst nem hoztak magukkal. A fővárosiak nem nagyon erőltették a szurkolást és a hazaiak komoly provokációira sem válaszoltak, próbálták nyugiba lehozni ezt a vizitet, mindössze egy AS Roma kis zászlót lengettek néha látványként. Még a góljaikat és a győzelmüket is visszafogottan ünnepelték, mindössze a győztes találat után mászták meg rutinból a kerítést, de gyorsan vissza is telepedtek a helyükre, szurkolni már nem voltak hajlandóak. A meccs után a rendőri védelem ellenére fizikai kontaktusba kerültek a hazaiakkal és bizony csak egy hajszál és a biztos fedezéket nyújtó rendőrségi kocsi mentette meg a drapijukat attól, hogy a hazaiak karmába kerüljön. Az állomáson is hasonló szerencsével jártak és elkerülték az őket kereső debreceni csoportokat.
Talán az előző évi meleg pillanatoknak köszönhetően, de szervezetten nem érkeztek Debrecenbe, 1997. májusában. Viszont vagy 50 Vasas szimpatizáns végigülte a találkozót a vendégszektorban.
Augusztusban, a következő szezon elején még ennyire se futotta. Igaz a szektor nagyjából tele volt, de ez csak azért volt lehetséges mert vendégszurkolók híján kinyitották azt a hazaiaknak. Mint később kiderült, talán egy kocsival lehettek Vasas szurkolók is, de teljes inkognitóban. Ez egy értékelhetetlen fellépés volt részükről.
1999-ben tavasszal újra utaztak és mintegy harminc fiatal álldogált a vendégszektorban egy sima kockás lepedő mögött, de szurkolni csak 1-2-szer voltak hajlandóak. Csoport transzparensek nem kerültek ki és lehet jobban is jártak így, mert az egyetlen kockás lepedőjük komoly erőfeszítés nélkül a hazaiakhoz vándorolt a meccs után.
2000-ben is májusban érkeztek kocsikkal és korai érkezésüket az Ultra Vasas két kirakott transzparense jelezte. A negyven fős vendégtáborból mintegy 20-an egész jó szurkolással rukkoltak elő az első félidőben és még arra is futotta, hogy 10-12 kisebb lengetőssel látványossá is tegyék a produkciójukat. Aztán a második félidőre teljesen leálltak és kevés szurkolás mellett a rudasaikat is csak épp hogy meglengették. A meccs után gyorsan távoztak a városból, de egy kocsinyi fiatal nem volt túl körültekintő, így az utánuk autókázó, majd útjukat álló debreceniek megszabadították őket hat kis lengetős zászlótól.
A 2001-es őszi kvalifikációra is érkeztek negyvenen, de most csak a Vasas Boys Szolnok lepedője került ki, a fővárosi csoportok nem voltak jelen. A meccsen néha még szurkoltak is, a góljukat és a győzelmüket is megünnepelték becsülettel, majd atrocitásmentesen távoztak a Hajdúságból.
Mivel mint a két csapat kvalifikálta magát az első osztályba, így novemberben újra utazhattak Debrecenbe, de ezúttal csak egy 20 fős galeri álldogált és néha szurkolt a vendégszektorban. Transzparensek nem kerültek ki, de ez nem befolyásolta negatív irányban a csapatuk teljesítményét akik nyertek a Hajdúságban. A hazaiak szóbeli inzultusai mellett az utcán megjelent egy busznyi körmendi kosárszurkoló, akiknek a bögyükbe lehettek a piros-kékek, hisz komoly mutogatással és anyázással vonultak a vendégszektor irányába. Érdekes jelenet volt, de a rendőrök megoldották. A körmendiek egyébként a szomszédos sportcsarnokban játszottak meccset és eme akciójuk a debreceni drukkerek figyelmét is felkeltette, akik meccs után átnéztek a fedettbe, de nem történt semmi említésre méltó.
2001-ben az alapszakasz visszavágójára decemberben érkeztek bő tucatnyian az Ultra Vasas vásznával. A meccsen csak keveset szurkoltak, így a megjelenésük díjazandó inkább mint az általuk teremtett hangulat. A meccs után páran belefutottak a hazai fiatalok kereső egységeibe, de egy elvesztett sállal megúszták a dolgot.
A 2002-es májusi alapszakasz utáni rájátszásban is érkeztek 20-an, szintén az Ultra Vasas vásznával és egy horvát és brit lobogóval. A meccsen elszurkolgattak ugyan, de ez nem az ő napjuk volt, sem a lelátón sem a pályán. Sőt, ezzel a vereséggel az is eldőlt, hogy a hosszú NBI-es múlttal rendelkező Vasas búcsúzik az élvonaltól, így kicsit szomorkásan, de atrocitásmentesen távoztak Debrecenből.
Két évnyi másodosztály után utazhattak újra Debrecenbe és igaz közben összefutottak a Magyar Kupába, de arra a meccsre Angyalföldön került sor. 2004 októberében viszont bajnoki meccsen vizitáltak mintegy 50-en. A kerítésre az Ultra Vasas mellett az Angelland VIP kisebb vászna került ki, de ezen kívül semmi másra nem tellett tőlük a kilencven perc alatt. A többségük a szektor tetején összegyűlve nézte a csapatuk sima vereségét. A meccs után tucatnyian összefutottak a hazaiakkal, de nagy ellenállást nem tanúsítottak, így megúszták pár fülessel a találkát.
2005-ben ismét októberben érkeztek és mintegy hatvanan voltak a vendégszektorban, de egy tucatnyian elkülönülve álldogáltak az UV 1996 drapija mögött és egy kisebb dobbal szurkolgatni próbáltak. Ez kevésbé volt sikeres, de aztán a kilencvenedik perces egyenlítésüket köszönhetően teljesen bevadultak és megszabadulva a felső ruházatuktól, megmászták a kerítést, majd jó szokás szerint elküldték a hazaiakat a kurva anyjukba. Ezen kicsit felbőszült a cívis mag és meccs után szétzavarták a vendégeket, akik a drapijuk mellett, a kisdobjukat és pár sálat is Debrecenbe hagytak. A komolyabb veréstől végül a rendőrök mentették meg őket. A szezon végén kiesett ugyan az angyalföldi egység, de a Fradi nem kapott licencet a következő szezonra, így jobb kiesőként a Vasas maradt bent.
Ennek köszönhetően jöttek is mintegy 50-en a következő bajnokira és az már a zászlókból és a társaság kinézetéből kiderült, hogy ez nem a régi Vasas-tábor. A kerítést is szépen kidekorálták és pár régebbi (Blood Reds, Angelland VIP) lepedő mellett zászlót bontott az Armata Rossoblu és egy Original feliratú transzparens is kikerült, de magyar, brit és keltakeresztes zászlók is díszítették a vendégszektort. A jó létszám és a táboruk szerkezeti átalakulása nem hozott jobb szurkolást és többnyire csendben tudták le a kilencven percet a tikkasztó hőségben.
2007-ben elsőnek a Ligakupa csoportküzdelmei hozta össze a feleket és mintegy 10 Vasas szurkoló érkezett is az összecsapásra, sőt, még szurkoltak is. Rá 5 napra került sor a DVSC - Vasas bajnokira és bármennyire is hihetetlen, de egyetlen angyalföldi drukker sem érkezett a találkozóra. Mint később kiderült nem ment értük a busz, vonattal meg nem kockáztatták meg az utazást.
2008 szeptemberében már nem volt busz gond, így egy 80 fős Vasas különítmény érkezett Debrecenbe. Ráadásul ebből mintegy 50 fő az Armata Rossoblu 2006 és Angelland VIP drapija mögött egész aktívnak bizonyult, igaz csak a 15. perctől kezdve, ugyanis ekkor érkeztek meg. A szurkolásuk nem volt erős, de a hazaiakkal jól "elbeszélgettek", majd a rendezőkkel nem értették meg egymást és volt egy kis dulakodás a vendégben. Meccs után semmi érdemleges. Aztán az előző évvel ellentétben a Ligakupa csoportküzdelmeire senki nem érkezett tőlük, így tök üres maradt a vendég, de ezt senki nem róhatja fel nekik.
2010 májusában egy keddi napon kellett Debrecenben vizitálniuk, így nem csoda a visszafogottabb létszám. Mindössze 20-an voltak és egy kis ráhangolódás után úgy döntöttek kihelyezik a Blood Reds drapijukat, így onnantól nem volt üres a szektor előttük. A második félidőre az Armata Rossoblu drapiját szállító kocsi is megérkezett, így a kissé megnövekedett létszám mellett a drapik száma is duplázódott. Ezen kívül más értékelhetőt nem is nyújtottak, a lefújás után gyorsan elslisszantak a Hajdúságból.
Az októberi vizitjükre is kevesen érkeztek, így nem vállalták a hazaiak megkeresését egy kis mozgolódásra. A vendégben 25-en álltak, de a főbb angyalföldi csoportok nem tettek ki transzparenseket, így csak a Kesztölc drapi virított a kerítésen. A meccsen nem sok minden csináltak, visszafogottan megtapsolták a szépítő góljukat, majd amilyen csendesen érkeztek olyan csendesen távoztak. A 2011-es Debrecenben megrendezésre kerülő Borsodi Teremtorna döntőjébe ugyan bejutott a Vasas, de a szurkolói támogatást nem kaptak.
A 2011-12-es évadban a szezonnyitóra érkeztek Debrecenbe, de nem vitték túlzásba, mindössze 20-an álldogáltak az Armata nagy drapija mögött, amely késett is egy kicsit. Az alacsonyabb létszám ellenére a szurkolást most komolyabban vették és olykor-olykor még "megdörrenni" is sikerült. A hazai csapat aztán hamar elvette a kedvüket, de ez érthető volt, mert a bekapott 5 találat nem sok brigádot lelkesítene fel. Aztán egy kiállítás végképp megpecsételte a sorsukat, így a drapijuk is lekerült és csendben nézték tovább a találkozót.
A ligakupa csoportküzdelmeiben is kaptak egy ötöst a DVSC-től, de erre a meccsre nem érkeztek Vasas szurkolók, pedig most a csapatuk is gurított négyet. A bajnokságban nem szerepeltek jól, az utolsó előtti helyet szerezték meg, ami nem volt elég a bennmaradáshoz és a Vasas aláereszkedett az NB II-be.
A második vonalban is utazhattak volna Debrecenbe, de annyi galibát okoztak a piros-kék szurkolók odalent, hogy az MLSZ és a rendőrség a DVSC II DEAC elleni meccset kiemelt kockázatúnak minősítette, így azt csak nézők nélkül rendezhették meg az Egyetemi Sporttelepen.
A Magyar Kupában azért össze akadtak a felek. Mivel az elődöntőt akkoriban oda-visszavágós alapon rendezték, ennek köszönhetően a Vasasnak és szurkolóinak is vizitálnia kellett Debrecenben. A Budapesten megrendezésre kerülő első meccs sima debreceni győzelme viszont távol tartotta az angyalföldi drukkereket, így mindössze egy piros-kék mezben tündöklő vasas szurkoló vállalta a hétköznapi utazást. Tisztelet neki.
A következő években randevú nélkül maradtak a felek, mert a Vasas nem jutott fel, a Loki nem esett ki, a tartalék csapatokat meg a harmadik vonalba száműzték és a kupában sem találkoztak össze.
Legközelebb 2016-ban érkeztek a Hajdúságba, az új háromfordulós rendszerben, de csak egyszer kellett Debrecenbe utazniuk, méghozzá februárban. Az új Nagyerdei stadion részükről történő felavatására 50-en érkeztek, ám a csoportok nem jelentek meg, így mindössze egy Angyalföld feliratú magyar trikolór és a Göd szekció vászna került ki a vendégszektorban. A meccsen pár rigmust megeresztettek ugyan, de a hazai négy találat hamar lakatot tett a szájukra.
2016 októberében Vasas vezette a tabellát, így a szurkolók utazókedve is megjött és mintegy 120-an vállalták be a debreceni kirándulást. Az utcán nem volt semmi és az angyalföldi mag éppen hogy beesett kezdésre. Az Armata lepedője mellett a Drinking Class, Budapest Fan-antiks csoportformájú lepedők is kikerültek, illetve a Göd, Záhony szekciók vásznai. A dobbal és megafonos előénekessel irányított massza nem nyújtott maradandót, de a 25-30 fő azért folyamatosan nyomta, viszont csak az egyszerűbb rigmusokba tudták bevonni az egész vendégtábort. A két gól után és a biztos győzelem tudatában már egész jól szóltak és a meccs után még percekig ünnepeltek a csapatukkal. A hazaiakkal nem nagyon foglalkoztak ezen a napon, most fontosabb volt a győzelem, amellyel a Vasas továbbra is a tabella élén állt. Ez az októberi fellépés volt az egyik legjobb debreceni vizitjük az eltelt harminc év alatt.
2017 augusztusára harmadolták a korábbi jó létszámot és mindössze 40-en voltak a nagyerdei vendégszektorban. Vásznakat azonban hoztak bőséggel: Csak a Vasas, Drinking Class, illetve a Göd, Záhony szekciók piros-kék drapija, illetve a Felvidék - Rimaszécs lepedő, plusz a "Börtön az állatkínzóknak" véleménynyilvánító molinó is kikerült, amely ekkor sok más magyar táborban is mindennapos kelléknek számított. A vezető csoportok vásznai viszont nem kerültek ki. Az elején jól belekezdtek a szurkolásba és lelkesen dalolásztak, majd a bekapott gólok miatt teljesen leálltak és csendben figyelték a történéseket, de azért azt az első 25 percben teremtett jó hangulatot nem lehet elvenni tőlük. A második félidőre ismét leporolták a dobjaikat és megpróbáltak életet lehelni csapatukba is. Ez kevés sikerrel járt és emiatt annyira csalódottakká váltak, hogy a szépítő találatukat már meg sem ünnepelték.
A következő debreceni kalandjukra a Diósgyőr ellen került sor, amelyet a diósgyőri stadion felújítása miatt Debrecenben rendeztek. Sokan most sem érkeztek, de a Drinking Class, Göd, Vasas Drukkerkocsma, Csak a Vasas, Hajrá Vasas lepedők mögött szétszóródva ásítoztak vagy 50-en. Sok köszönet nem volt a meccsben, kaptak egy ötöst a dióktól.
A háromfordulós rendszer bevezetése óta a 2017-2018-as szezonban utaztak először kétszer Debrecenbe, így áprilisra ismét hozták egy ötven fős vendégtábort, de most nem keltették valami egységes brigád képét és szétszóródva álldogáltak a vendégben. A Vasas Drukkerkocsma vászna mellett egy Ultras on tour lepedőt is kiraktak és még pár szimpla molinót. A szurkolást elég halkan és szórványosan indították, de a csapatuk most komolyan vette a küzdelmet, így ők is felerősödtek egy ideig. Aztán egy hosszabb csendes periódus következett, majd a biztos győzelem tudatában lendültek bele újra, hisz megcsillant a bennmaradás lehetősége is előttük, ami végül nem jött össze és utolsóként távoztak az NB I színpadáról.
A Magyar Kupában azért menetrendszerűen összefutottak a felek, de a 16 közé jutás egy meccsen dőlt el és arra is Angyalföldön került sor. 2021 tavaszán kétszer (DEAC és DVSC ellen) is jöhettek volna Debrecenbe az NB II-ben, de a zártkapus meccsek miatt egyszer sem kellett utazniuk. A csapatuk a bajnoki címért és a feljutásért hajtott a második vonalban és ennek megfelelően legyőzték februárban a nagy rivális Debreceni Vasutast, majd áprilisban a DEAC csapatát is, de mégsem lettek bajnokok, sőt, fel sem jutottak az NB I-be. Viszont a DVSC bajnok lett és feljutott, így a következő szezonban nem rendeztek DVSC - Vasas bajnoki meccset.
2022-ben sikerült a feljutás és már augusztusban érkezett is a Vasas Debrecenbe és vele együtt a piros-kék drukkerek is a tiszteletüket tették. Az aktív tábor tagjai (Armata Rossoblu ’06, Tripolis Force, Angelland Fighters + Égi Szektor) a felső korlátra tették ki kisebb, idegenbeli vásznaikat, míg a kisebb csoportok és szekciók lepedői (Vasas Drinking Class, Vasas Drukkerkocsma, Encs, Göd, Záhony) az első kerítésen voltak. Nem csináltak semmi különöset, a létszámuk sem volt kimagasló, átlagos fellépés volt ez tőlük, ami átlagos szurkolással párosult.
2023 tavaszán mindössze 10 Vasas szurkoló érkezett a nagyerdei találkozóra, de pár sálon és mezen kívül semmi más látható jele nem volt annak, hogy ők a piros-kék csapatna szurkolnak. A vendégszektorban egyetlen zászló sem került ki, amire már nagyon régen volt példa. A csapatuk ekkor már mélyrepülésben volt, szinte menthetetlenül száguldottak az NBII felé és ez be is következett a szezon végén.
Idén szeptemberben volt az utolsó vizitjük Debrecenben, miután ismét több szezont tudtak le a második vonalban. Viszont ahogy most beindult az angyalföldi gépezet, lehet nem csak átszállójegyet váltanak a legjobbak közé és végre újra több szezonon keresztül élvezhetik az NBI légkörét a Vasas szurkolók. A legutolsó vizitjükön ismét a karzatot foglalták el és ide kerültek ki a kisebb molinók (Armata Rossoblu, Angelland Fighters, Angyalföldi Ordasok, Vasas Hungary, 1312 XIII, Berettyóújfalu). A létszámuk olyan 120 körül volt és ennek a nagy többsége a szurkolásban is részt vett. Látványként az AR'06 egy rudast lengetett a meccs alatt és a kezdeti sokkot legyűrve (amikor pár perc alatt úgy tűnt kivégzi csapatukat a DVSC) magukra találtak és szurkolásuk elősegítette, hogy a pályán is megtáltosodtak a fiaik. Senki nem gondolta volna az első 40 perc után, hogy bármi keresni valójuk lesz a pályán, kivéve talán csak a Vasas-tábort, akik olyat láttak és élhettek át, ami nem olyan sokszor adatik meg egy vendégtábor életében. Minden az ő szájuk íze szerint alakult és a végén ők ütötték ki a Lokit, ami persze hogy felfokozott hangulatot eredményezett a vendégszektorban is. A csapatuk feltámadásának köszönhetően, egy emlékezetes meccsen, egy jó hangulatú fellépést tudhattak le a Hajdúságban, nem mellékesen a csapatuk a 3. helyen állt a válogatott szünet utáni októberi újrakezdésnél.
Ennyi minden történt a Vasas szurkolókkal Debrecenben az elmúlt több mint három évtized alatt. 2-3 jó fellépést leszámítva, csak egy átlagos megjelenés az, amit a piros-kék drukkerek adni tudtak a Nagyerdőn. Sokszor csak alapjáraton érkeztek, pár zászlóval, kevés szurkolással. Komolyabb, több száz fős létszám, vagy látványos megmozdulás még nem volt részükről Debrecenben.
hancsi78
Kép: Armata Rossoblu 2006 / DVSC / Dehír / Derencsényi István / Dihen Tibor / Gyenes Róbert / Gyürke Árpád / Hajdú-Online / MLSZ / Nagy Balázs / Sándor Judit / Sándor Mihály / Sós Tibor / Sport TV / Ultras Debrecen / Ultra Vasas / Vasas Fan / Vasas Pirates / Vasas SC
