HC Zalau - DVSC 21-31
Románia - Zalau (Zilah), Sala Sporturilor
2007.01.07
2007 első debreceni vonatkozású tétmeccse Zilahra szólította a piros-fehér tábort. A két város közelsége miatt már a sorsolás után sejteni lehetett, hogy sokan fognak útra kelni a Hajdúságból. Ráadásul már volt közös történelme a két csapatnak, lévén 1995 januárjában már összesorsolta őket Fortuna és akkor nagyszerű hangulatú meccseken debreceni továbbjutás született és nem mellékesen akkor megnyerte a sorozatot a Loki. Hamar meg is indult a szervezkedés és a találkozó hétvégéjén a többség már a meccs előtt 1-2 nappal útra kelt és különböző szállásokon helyet foglalva töltötte el a hátralévő időt Erdélyben. Akik maradtak azok sem unatkoztak, hisz Debrecenben rendezték meg a Magyarország - Németország férfi kézilabda válogatott meccset a Főnixben, amelyet 7.500 néző látott élőben, köztük azok is, akik ezen meccs és más elfoglaltságok miatt csak másnap indultak Románia irányába. Mindeközben a debreceni társaság krémje (olyan 80-100 fő) Szilágysomlyón alakította ki bázisát és a város feltérképezése mellett italozás és esti mulatozás szerepelt a programban. Mindezen tervek remekül sikerültek és a legtöbben igen jól érezték magukat, habár a románokkal volt egy kis összezörrenés a helyi "diszkóban", de pár ütésváltás után hamar rendeződtek az erőviszonyok és Lopescuék jobbnak látták, ha átállnak. A mulatás részleteire nem térnék ki, legyen elég annyi, hogy másnap eléggé kimustráltan szedelőzködött a társaság, hogy bevárva az aznap induló újabb buszokat együtt meneteljenek tovább a zilahi sportcsarnokhoz. A rendőrség persze hamar észlelte a közeledő hordát, így tucatnyi rendőrautó és 60-70 rendőr kapta közre az érkezőket, de nem baszakodtak senkivel, sőt, a meccskezdés előtt órákkal megérkező debreceni szurkolóknak engedték, hogy nyugodtan italozzanak a sportcsarnoknak titulált istálló büféjében és a környéken. Itt volt egy kis random riadalom, amikor totális véletlen következtében betört a büfé egyik kirakata, de mivel tényleg nem volt benne szándékosság és a társaság a kárt is hajlandó volt megtéríteni a rendőrök sem ugrottak, csak annyira amennyire kellett.
A hazai nézők közben szép lassan megtöltötték a fedett egyetlen oldal lelátóját és a helyi "keménymag" is csordogált szépen dobjaikat, zászlóikat cipelve bántódásmentesen bemehettek és elfoglalhatták a helyüket. Mondhatnám, hogy ott lett volna az esély egy kicsit megpüfölni őket, de olyan kevesen voltak, olyan szánalmasan gyengének tűntek és nem mellesleg olyan sok rendőr volt a környéken, hogy értelmetlen lett volna kockáztatni a nap fénypontját néhány fülesért. A csarnokba érve hamar kiderült, hogy a hazaiak magja nem volt túl nagy, de olyan 40-50-en elszurkolgattak a meccsen és ami még meglepőbb volt a kapu mögötti hálóra egy Boys Ultra fakult lepedőt is kitettek. A meccsen a dobjaik mellett néha konfettiztek egy sort és elég aktívnak bizonyultak mindaddig, amíg ténylegesen veszni nem látszott a meccs. A magyar szurkolókkal nem nagyon foglalkoztak, csak néha mutogattak át a mérkőzés hevében, majd az utolsó 10-15 percben már csak csendesen figyeltek ki a fejükből.
A debreceni oldal zsúfolásig megtelt ez szerény számítások szerint is olyan 250-300 piros-fehér drukkert jelentett, kb. olyan tömeg volt itt, mint anno egy-egy nemzetközi meccsen a Hódosban, amikor négyen is álltak az egy embernek szánt helyen a lelátón. A szektorokban nem voltak korlátok, így a zászlók a kapu mögötti hálóra kerültek ki, úgy mint a SZUD, SZUD Nagyvárad, Vadmacskák,Force Field, Balmaz Front vászna, a Red Front lepedője viszont nem, ugyanis a csoport télen bejelentette, hogy nem folytatják tovább és a megmaradt tagjaik vagy a Szívtiprók kötelékében, vagy magánzóként járnak tovább meccsre, így az 1991-ben alapított csoport 15 év után letette a lantot. Kikerült viszont egy Nagy-Magyarország zászló a hálóra, amely nem tetszett a helyi románoknak és rendőri segítséggel leszedték! Ez okozott egy kis galibát, de mint mondottam korábban, a rendőrök meglehetősen korrektek voltak, így ez a vita is hamar és aránylag békésen rendeződött. A meccs kezdetére a magyar és a székely himnusz csendült fel a vendégszektorban, amely közben egy magyar és egy Debrecen címeres nagyzászló kúszott a fejek fölé, amolyan koreográfia gyanánt.
A hangulat fantasztikus volt végig! Nem volt egy percnyi szünet sem, amit csendben töltött volna a debreceni tábor és előadásra került a teljes repertoárt, amelyet a lányaik egy sima tíz gólos győzelemmel háláltak meg. A hazai drukkerekkel nem volt komoly kontakt meccs közben sem, persze mentek az ilyenkor megszokott piszkálódások, de ez csak verbális volt. Annál nagyobb gond akadt viszont a helyi rendezőkkel, akik hamar kiszúrták, hogy szinte minden szék összetört a vendégben és a további "rendbontás" megfékezése érdekében kérték a rendőrök segítségét. Ekkor kialakult egy kis lökdösődés, de a sorok telítettek voltak, egyszerűen megvalósíthatatlan volt, hogy az vendégszurkolók ne álljanak a székekre is, amelyek így összetörtek. A tényleg európai módon viselkedő helyi "jandarmeria" ezt hamar belátta, így a helyszínen nem volt további gond a töredező székekből. Később viszont lett, ugyanis a román klub feljelentette a DVSC-t a sportcsarnokban történtek miatt és az okozott kárt a Vasutas vezetőségnek kellett megfizetni. A meccs vége már igazi fieszta volt, örömünnep, majd örömóda, Himnusz a csapattal, majd erős rendőri felügyelet mellett irány Debrecen. Az utcán még volt egy kis hazai érdeklődés, de őket inkább a kíváncsiság hajtotta, mint a támadási vágy, így továbbra sem alakult ki semmi említésre méltó a felek között. Összegezve a hétvégét, ez volt a piros-fehér tábor egyik legjobb nemzetközi fellépése, aki ott volt örömmel gondol vissza minden percére. Soha rosszabb nemzetközi párosítást és idegenbeli utat.
hancsi78
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése