MTK on tour Debrecen

 

A Haladás debreceni túrái után egy fővárosi alakulat lassan harmincéves vizitsorozata kerül terítékre képekkel és pár érdekességgel fűszerezve.

MTK on tour Debrecen

1993-ban két évnyi NB2-es tagság után jutott vissza a DVSC az első osztályba, így újra a nagy múltú budapesti csapatok és szurkolóik látogattak Debrecenbe. Köztük az MTK gárdája, akik ha a szurkolói szcénában nem is, de csapatként az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező együttesnek számítanak a fővárosban és Magyarországon. Az MTK  csapata mindig is a magyar elitet képviselte, viszont a szurkolóbázisuk jelentősen megcsappant a kilencvenes évekre és néha csak pár százan lézengtek a Hungária körúton. Komoly szervezett szurkolócsoporttal sem büszkélkedhetett az elején, de aztán a kék-fehéreknél is kezdett minden szépen kialakulni. Nézzük akkor részletesen az Ultras MTK fellépését Debrecenben.

1994 tavaszán mindössze 30 kék-fehér szurkoló volt a debreceni vendégben különösebb ismertetőjel nélkül. A csapatuk nagyon gyenge szezont fogott ki és búcsúztak az első osztálytól. Ekkor még nem volt komolyabb csoport a nyolcadik kerületben, csak egy Ultras Blue Geese lepedő és pár szimpla MTK transzparens mutatott némi szervezettséget, aztán a kiesés és az alacsonyabb osztály lehetővé tette a megalakuló Blue Boys tagságának erősödését, amely kellő alapot biztosított a jövőre nézve.

A másodosztályban már hallani lehetett a BB fejlődéséről, utazásairól és mivel a visszakerülés is egyből sikerült, ráadásul az elsők között kellett a Hajdúságban vizitálniuk, mindenki várta a komolyabb fellépést tőlük, de erre nem került sor. A létszámukkal nem is volt gond, de a szervezettség úgy látszik az NB2-ben maradt és csak pár sál mutatta, hogy a vendégszektorban nem csak semleges drukkerek ülnek.

1996-ban aztán megszerveződött a fiatalok alkotta Blue Front 1996 legénysége, akik új színt vittek  kék-fehér szurkolói életbe. A szeptemberi debreceni vizitre be is toppantak egy impozáns méretű transzparenssel és ha már itt voltak elég aktívnak bizonyultak, az alacsonyabb létszám ellenére. A góljaik után a kerítésen csüngtek és bizony hevesen mutogattak a hazaiak irányába. Mivel minderre négyszer is sor került, a debreceni oldal eléggé felpaprikázódott és a vonattal érkező BF után az állomásra vonult. A rendőrök elillanása után, pár debreceni felment utánuk a vonatra és elvették a frissiben csinált drapijukat, pár füles kíséretében. Az ügynek volt folytatása, hiszen az MTK szurkolók feljelentést tettek, így nyomozás indult  "rablás" címszóval, így a bezsebelt drapi soha nem lett újra látható a nyilvánosság számára, annak további sorsa teljesen ismeretlen.

A következő esztendőben tanulva a tavalyi fiaskóból busszal érkeztek erős rendőri és az In-Kal Security védelmében, akik végig kísérték őket. A létszámuk olyan 40 fő körüli volt, de csak a Front '96 húsz fője vállalta fel a szurkolást. Ők viszont ismét aktívnak bizonyultak és szinte végig dalolták a kilencven percet, majd az említett erős biztonsági gyűrűben sértetlenül távoztak a Nagyerdőből.

Legközelebb 1999 májusában érkeztek, immár magyar bajnokként, így egy kicsit többen,  legalább hatvanan voltak a vendégszektorban. Egy nagyobb lepedő kirakása volt az egyetlen szurkolói megnyilvánulásuk ezen a délutánon, majd meglepetésre összekülönböztek a rendőrökkel, de az már nem volt meglepetés, hogy ők húzták a rövidebbet.

A következő idényben ismét májusban érkeztek. Lehettek vagy 30-an és félmeztelenül napfürdőztek a szektorukban. A Blue Front szurkolt 10-15 percet, de aztán ők is csak üldögéltek és így napozták ki az ezüstöt a csapatnak.

A kétezres kvalifikációban egy csoportba kerültek a felek, így szeptemberben meglepően sok, legalább 60 MTK szurkoló érkezett Debrecenbe. A jobb létszám ellenére nem volt komoly szurkolás részükről és a Front is csak egy csíkos, nagyobb rudas meglengetésével vétette magát észre. A bajnokságban ismét jó létszámban érkeztek, de a hatvan főből csak a BF 10 fője álldogált a szektorban. Szurkolni ők sem voltak hajlandóak, csak a gólok után ugrottak fel a kerítése. Most mellőzték a mutogatást a hazaiaknak, így békében távozhattak.

A következő esztendő alapszakasz első körében ismét meg volt a hatvan fős létszám és meglepetésre most az öregek mutatkoztak élénkebbnek, így az ő MTK, MTK rigmusuk hallatszott többször a 90 perc alatt. A harmadik körben csak 20 idősebb drukker érkezet és azzal, hogy végig ülték a találkozót, nem hozták senkire a szívbajt. A BF legénysége hosszú idő után hagyta drapi nélkül a debreceni vendégszektor kerítését. A rájátszásban osztálynyi különbség volt a két csapat között, így legközelebb csak a 2002/2003-as szezon alapszakaszában találkoztak. Ekkor 40 kék-fehér hívő érkezett Debrecenbe  két kisebb MTK / MTKO feliratú lepedővel és egy "Welcome to the Blue Hell!" feliratú kiírással. A szurkolásban majdnem mindenki részt vett, így egész jó volt a hangulat a soraikban. 

A bajnoki rendszer mellett a télire kiírt kispályás torna döntőjére is Debrecenben került sor, de oda csak 15-en érkeztek és nem a Front kötelékéből, legalább is zászlójuk nem mutatta jelenlétüket. Tavasszal a Magyar Kupa elődöntőjében is Debrecenbe kellett utazniuk, de csak 10-en tették ezt. A kerítésre a Blue Brothers feliratú lepedő került, ami a Front egy fiatalabb kiadásának felelt meg. A csapatuk nagyon kikapott és a lelátón is kapták az ívet, talán ezért is panaszolták be a debreceni szurkolókat az antiszemita rigmusaik és zászlóik miatt. A bajnokság rájátszásában egy tucatnyian érkeztek a Hajdúságba, de a Brothers drapi kitételén kívül semmit nem csináltak.

2004 áprilisában harmincan voltak a szektorukban, de a szurkolást csak a BB 10 fője vállalta fel kb. 15 percig, aztán teljes csend volt a vendégben. A felsőházi rájátszásba csak 20-an érkeztek és ülve tekintették meg azt a találkozót, amelyik a bajnoki cím sorsáról is dönthetett volna.

A 2004-05-ös szezonra az MLSZ visszatért a régi bajnoki rendszerre, így csak oda-visszavágó volt a felek között. A tavaszi NBI-es vizitjük előtt a téli teremtorna döntőre is eljöttek Debrecenbe és egy klubcímeres lepedő mögött 20-an üldögéltek és 5-en néha szurkolgattak.

Kép: www.onlila.hu

A tavaszi fordulóban jó létszámban jöttek, de a negyven főből csak a Blue Brothers 20 fője szurkolgatott, a többiek csak szotyiztak és nézték a csapatuk sima vereségét.

Kép: Derencsényi István

2005 augusztusában harmincan érkeztek, de csak a BB 15 fője szurkolgatott szórványosan. A meccs végén beleszaladtak pár hazai fiatalba, akik kiosztottak pár pofont soraikban, majd engedték hadd menjenek. 

A 2006-os teremtornára csak tucatnyian érkeztek és egyáltalán nem szurkoltak. A következő évben még kevesebben jöttek, de ezúttal a BB is megjelent, és néha még óbégattak is. Ez keltette fel a haza fiatalok érdeklődését és meglátogatták őket, majd egy kisebb drapival a tarsolyban távoztak. Áprilisban egy busszal érkeztek és már az út során jól érezték magukat, énekeltek, füstöltek. A vendégszektorban a Blue Brothers mellett a Mystical Girls is drapit bontott, de a két csoport mellett több új zászlót is kipakoltak. A szurkolással úgy 20-an foglalkoztak és egy kisebb kék füsttel, valamint pár lengetőssel az egyik leglátványosabb fellépésük volt Debrecenben. Mindez sajnos csak 20-25 percig tartott ki, de azért ez még így is egy jó produkció volt részükről.

2008-ban újra közel kerültek a magyar bajnoki aranyhoz, így a debreceni vendégbe kicsit jobb létszámmal, kb. nyolcvanan jelentek meg. Aktívnak csak a két csoport (BB, MG) mutatkozott, de folyamatosan nekik sem sikerült szurkolniuk. A meccs alatt a tőlük eligazoló Cvitkoviccsal nem találták a közös hangot, de a győzelem és a bajnoki arany közelsége feledtette a problémát, és inkább a csapatukat éltették.

A következő szezont a szuperkupa keretében a DVSC - MTK meccs vezette be, ráadásul az MTK lemondott a semleges helyszínről, így egy meccsen, az Oláh Gábor utcában dőlt el a kupa sorsa, amelyre 10 kék-fehér drukker érkezett, zászlók nélkül. A bajnokságban tavasszal érkeztek 15-en, de pár új zászlón kívül semmivel nem rukkoltak elő.

2009 decemberében csak egy kocsival jöttek a bajnoki fordulóban és késtek is 15 percet. A meccsen végig csak arra vártak, hogy végre vége legyen és mehessenek haza. 10 nap múlva a Magyar Kupában is jönniük kellett Debrecenbe és ezt meg is tették. Tízen jelentek meg, pár drapival és néha még szurkoltak is. 2011 áprilisában 20-an jöttek, ami elismerendő mert a csapatuk a kiesés szélére sodródott. A szurkolást egy darabig nem erőltették, majd mindent egy lapra feltéve félmeztelenre vetkőztek és tomboltak egyet. Ez nem segített a csapatukon és az év végén kiestek az NBI-ből.

Egy évnyi kihagyás után tértek vissza újra az NBI-be és Debrecenben. 2012 novemberében 20-an jelentek meg a Blue Brothers kötelékében. A meccsen egész jól elszurkolgattak és még egy előénekes is akadt a soraikban. A győzelmüket félmeztelenre vetkőzve ünnepelték, majd távoztak Debrecenből.

A következő évben egy kicsivel többen jöttek, de kevesebbet szurkoltak, így csak a megjelenés és a kerítés feldíszítése volt díjazandó.

Az Új Nagyerdei Stadionba csak 20-an érkeztek, de a hazai tábor bojkottja miatt tőlük zengett a stadion az első negyedórában. Aztán náluk is elfogyott a levegő és így szinte síri csend uralkodott a szép új stadionban.

Az utolsó Ligakupa elődöntőre Debrecenbe került sor, de a 700 nézőből egyetlen MTK szurkoló sem akadt a stadionban.  2015-ben elsőnek 15-en jöttek és pár kisebb, de felettébb igényes drapival a bejárat karzatán álldogáltak és néha még szurkolgattak is.

Majd decemberben is jöttek 10-en, mert az új stadionjuk építése miatt ismét Debrecenben találkoztak a felek. Ekkor is csak pár kisebb drapi jelezte jelenlétüket és a néha hallható MTK rigmus. 2016-ban augusztusban érkeztek elsőnek Debrecenbe és a megszokott 20 fő és pár szépen dekorált lepedő jelezte ottlétűket. A hazaiak elég gyenge napot fogtak ki, így néha a maroknyi MTK drukkertől volt hangos a Nagyerdő.

Kép: www.dvsc.hu

A tavaszi harmadik fordulóban csak 15-en érkeztek az Ultras kötelékéből, de most hangjukkal csak alig segítették a kiesés elől menekülő csapatukat, amely nem is tudta megóvni NBI-es tagságát és kiestek a másodosztályba.

Kis szünet, egy gyors bajnoki cím és már robogtak újra Debrecen felé, igaz valami történhetett út közben mert az Ultras MTK lepedője csak egy negyedóra elteltével került ki a vendégbe. Innen viszont egész jól elszurkolgatott a harminc fős kék-fehér mag, még egy rudast is bevetettek.

Tavasszal ismét jönniük kellett Debrecenbe, hisz a háromfordulós rendszerben ők húzták az "utazzunk kétszer Debrecenbe" kártyát. A kiesés ellen menekülő fővárosi gárdát 20 szurkoló kísérte el, akik a Gedeonnal megspékelt Ultras drapijuk mögül szurkolgattak, amíg volt esélyük, aztán csendesen, olykor két kisebb zászlót meglengetve vették tudomásul hogy ez a meccs és ez a szezon ismét elúszott az MTK-nak.

Az újabb kiesést újabb bajnoki cím és feljutás követte, de közben aVasutas pottyant ki a második vonalba, így két éve már, hogy debreceni randevú nélkül állnak a csapatok és szurkolóik. Az idei Magyar Kupa negyeddöntőben ugyan találkoztak a felek, de a világjárvány miatt nem lehettek szurkolók ezen a találkozón.

Összességében az MTK szurkolók kisebb respektjük ellenére, az elmúlt 30 évben az egyik legkiegyensúlyozottabb vendégfellépését nyújtották a Hajdúságban, ami tiszteletet parancsoló. Sokkal nagyobb és elismertebb táborok nem voltak képesek azt az állandóságot és létszámot hozni folyamatosan Debrecenbe, amit a maroknyi kék-fehér drukker igen.

hancsi78

Képek:

Sándor Mihály / Dihen Tibor / Derencsényi István (Deri) / Sándor Jutka (Csuti) / Szabó Viktória (Vikcsi) / 

Onlila / DVSC / Hajdú Online